Nyugdíj miatt nem járt a százmilliós végkielégítés az Index.hu szerint.

A BKV hétfőn elkészült belső vizsgálati jelentése szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV közel százmilliós végkielégítést felvett volt személyzeti igazgatója nem volt jogosult a végkielégítésre, mert a kiutalásakor már hónapok óta több mint havi 200 ezer forint nyugdíjat vett fel.

A BKV és a főpolgármesteri hivatal megbízásából készült jelentés szerint Szalainé szerződésének megszüntetésekor és meghosszabbításakor ezt a tényt nem jelentette be, ezért „a társaság számára gazdasági szempontból előnytelen szerződés” köttetett. Így a vizsgálat szerint a törvényi szabályozást és az azon alapuló kollektív szerződést figyelembe véve a végkielégítés átutalásának időpontjában Szalainé nem volt jogosult a pénzre.

A vizsgálat szerint az igazgatónő ráadásul vezetői engedély nélkül, egyszemélyes intézkedést téve utalta ki magának az összeget. Ezzel a belső szabályozási rendszer és etikai kódex több rendelkezése is sérült.

Az 1972 óta a BKV-nál dolgozó Szalainével Aba Botond kötötte az első vezetői szerződést 2005. december 1-én. Eszerint több mint 500 ezer forintos fizetést állapítottak meg neki, 150 százalékos alapprémiummal és 150 százalékos többletösztönző prémiummal. A vezetőnek felmondás esetén 14 havi végkielégítés járt, valamint 4 havi átlagkeresetnek megfelelő titoktartási pénz.

A szerződést a következő vezérigazgató, Antal Attila módosította 2008 elején. Emelte a fizetés összegét és beemelték a cégautó költségeinek fedezését, valamint azt, hogy felmondás esetén azt ellenérték nélkül megtarthatja.

2008 tavaszán felmondtak az igazgatónőnek. A megállapodásba foglalt javadalmazások összege 86 millió 282 194 forint volt, amelyet áprilisban utaltak át Szalainénak. A pénz mellett további 10 millió 128 900 forint elmaradt prémiumot kapott.

Antal távozása után, 2008 márciusában Balogh Zsolt lett a megbízott vezérigazgató. Balogh június 30-án módosította a megállapodást, ami szerint Szalainé munkaviszonyát két évvel később, csak 2010. április 9-én szüntetik meg. A végkielégítés és a titoktartás összegét átutalták, azt a felek visszavonhatatlannak ítélték.

Az igazgatónő bére 2008. július 1-től 1 182 000 forint, plusz 120 százalék prémium, 2009-től pedig 1 241 000 forint, plusz 120 százalék prémium lett. 2008-ra 25 693 200 forintot, 2009-re pedig 8 935 200 forintot fizettek ki neki prémium címén.

A jelentés szerint a BKV könyvvizsgálója, a Deloitte Kft. a 2008-as éves beszámoló kapcsán jelezte a BKV-nak, hogy egy olyan munkavállalónak fizettek végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján szerepel, és javasolta az ügy felülvizsgálatát. Ám a vezetőség megnyugtató válaszát végül elfogadták.

A jelentés szerint a BKV Bosnyák Gyula stratégiai igazgató esetében is előnytelen szerződést kötött, amikor munkaszerződését 2011 májusig meghosszabbította, illetve a kollektív szerződéstől eltérően, kimagasló mértékben jutalmazta, premizálta.

A vizsgálat alapján a BKV vezérigazgatója, Kocsis István feljelentést tett a BRFK-n a Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmény gyanúja miatt.

Nyugdíj miatt nem járt a százmilliós végkielégítés az Index.hu szerint.

A BKV hétfőn elkészült belső vizsgálati jelentése szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV közel százmilliós végkielégítést felvett volt személyzeti igazgatója nem volt jogosult a végkielégítésre, mert a kiutalásakor már hónapok óta több mint havi 200 ezer forint nyugdíjat vett fel.

A BKV és a főpolgármesteri hivatal megbízásából készült jelentés szerint Szalainé szerződésének megszüntetésekor és meghosszabbításakor ezt a tényt nem jelentette be, ezért „a társaság számára gazdasági szempontból előnytelen szerződés” köttetett. Így a vizsgálat szerint a törvényi szabályozást és az azon alapuló kollektív szerződést figyelembe véve a végkielégítés átutalásának időpontjában Szalainé nem volt jogosult a pénzre.

A vizsgálat szerint az igazgatónő ráadásul vezetői engedély nélkül, egyszemélyes intézkedést téve utalta ki magának az összeget. Ezzel a belső szabályozási rendszer és etikai kódex több rendelkezése is sérült.

Az 1972 óta a BKV-nál dolgozó Szalainével Aba Botond kötötte az első vezetői szerződést 2005. december 1-én. Eszerint több mint 500 ezer forintos fizetést állapítottak meg neki, 150 százalékos alapprémiummal és 150 százalékos többletösztönző prémiummal. A vezetőnek felmondás esetén 14 havi végkielégítés járt, valamint 4 havi átlagkeresetnek megfelelő titoktartási pénz.

A szerződést a következő vezérigazgató, Antal Attila módosította 2008 elején. Emelte a fizetés összegét és beemelték a cégautó költségeinek fedezését, valamint azt, hogy felmondás esetén azt ellenérték nélkül megtarthatja.

2008 tavaszán felmondtak az igazgatónőnek. A megállapodásba foglalt javadalmazások összege 86 millió 282 194 forint volt, amelyet áprilisban utaltak át Szalainénak. A pénz mellett további 10 millió 128 900 forint elmaradt prémiumot kapott.

Antal távozása után, 2008 márciusában Balogh Zsolt lett a megbízott vezérigazgató. Balogh június 30-án módosította a megállapodást, ami szerint Szalainé munkaviszonyát két évvel később, csak 2010. április 9-én szüntetik meg. A végkielégítés és a titoktartás összegét átutalták, azt a felek visszavonhatatlannak ítélték.

Az igazgatónő bére 2008. július 1-től 1 182 000 forint, plusz 120 százalék prémium, 2009-től pedig 1 241 000 forint, plusz 120 százalék prémium lett. 2008-ra 25 693 200 forintot, 2009-re pedig 8 935 200 forintot fizettek ki neki prémium címén.

A jelentés szerint a BKV könyvvizsgálója, a Deloitte Kft. a 2008-as éves beszámoló kapcsán jelezte a BKV-nak, hogy egy olyan munkavállalónak fizettek végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján szerepel, és javasolta az ügy felülvizsgálatát. Ám a vezetőség megnyugtató válaszát végül elfogadták.

A jelentés szerint a BKV Bosnyák Gyula stratégiai igazgató esetében is előnytelen szerződést kötött, amikor munkaszerződését 2011 májusig meghosszabbította, illetve a kollektív szerződéstől eltérően, kimagasló mértékben jutalmazta, premizálta.

A vizsgálat alapján a BKV vezérigazgatója, Kocsis István feljelentést tett a BRFK-n a Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmény gyanúja miatt.